Nemzeti Atlétikai Központ
A stadion, amely egy egész városrészt újra összekötött a Dunával
A Nemzeti Atlétikai Központ nem csupán egy stadion, hanem egyszerre világszínvonalú sportlétesítmény, mérnöki bravúr és egy rozsdaövezet újjászületésének története.
A Duna partján, Budapest IX. kerületében felépült központ a 2023-as Atlétikai Világbajnokságra készült, de már a kezdetektől jóval többről szólt, mint egy világverseny helyszínéről. A cél egy olyan stadion létrehozása volt, amely a világbajnokság után is élő része marad a városnak — sportolókkal, futókkal, családokkal és közösségi terekkel.
A világbajnokság idején az ideiglenes felső lelátóval együtt közel 40.000 néző befogadására volt alkalmas, az esemény után azonban egy fenntartható működésű, 15.000 férőhelyes atlétikai központtá alakult át.
A stadion körül ma parkok, futópályák, Duna-parti sétányok és közösségi sportterek találhatók — ott, ahol korábban egy elzárt ipari terület állt.
Egy rozsdaövezetből született új városi tér
A stadion a Dél-Pest egykori ipari övezetében, a Ráckevei-Duna és a Duna találkozásánál épült fel. A területen korábban a VITUKI, vagyis a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet működött, amelynek toronyépületét 2020-ban bontották el. Ezen a barnamezős területen kezdődött meg az új sportközpont, ezzel egy friss városi tér kivitelezése.
Bővebben
A Nemzeti Atlétikai Központ építészeti terveit Ferencz Marcel készítette. A tervezés során egyszerre kellett megfelelni a nemzetközi atlétikai szövetség szigorú előírásainak és a különleges városi környezet adottságainak. A csepp alakú telek, a dunai panoráma, a benapozás és az uralkodó szélirány egyaránt meghatározta az épület formáját.
A stadion egyik leglátványosabb eleme a könnyed, nyitott-fedett tetőszerkezet és az azt körülölelő acél tartószerkezet, amely egyszerre működik mérnöki elemként és homlokzatként.
840 méter acél és milliméterpontos mérnöki munka
A stadion egyik legnagyobb műszaki különlegessége a 840 méter kerületű acélszerkezet, amelyet 48 egységből és összesen 384 szerkezeti elemből állítottak össze. Ehhez kapcsolódik a 268 elemből álló kábeltető-rendszer.
A kivitelezés során a KÉSZ Csoporton belül a KÉSZ Metaltech Kft. felelt az acél tartószerkezet megvalósításáért. A projekt különlegessége az volt, hogy a szerkezetek a kivitelezés végére szinte tökéletes pontossággal követték az előre megtervezett geometriai formát — az eltérés mindössze néhány milliméter volt.
A stadion építése európai léptékben is kiemelkedő mérnöki teljesítménynek számított. A gyártás során folyamatos lézeres mérésekkel ellenőrizték az elemek geometriáját, miközben a szerkezet hőtágulását is figyelembe kellett venni.
Az egyik legnagyobb szakmai kihívást a kábeltető emelése jelentette. A műveletet kevesebb mint húsz szakember összehangolt munkájával, alig több mint egy hónap alatt hajtották végre. Az emelés során mért erők átlagosan csupán 1,2 százalékkal tértek el az előzetes számításoktól.
A stadion magas építészeti és műszaki színvonalát jól mutatja, hogy a Nemzeti Atlétikai Központ 2024-ben elnyerte az Építőipari Nívódíjat.
Ahol a világbajnokság után sem ért véget az élet
A Nemzeti Atlétikai Központ a 2023-as Budapesti Atlétikai Világbajnokság központi helyszíneként mutatkozott be a nemzetközi sportéletben. A világ egyik legrangosabb atlétikai eseményével Budapest végérvényesen felkerült a sportág globális térképére.
A stadionban kilenc futósávos, világszínvonalú Mondo borítású versenypálya épült, amely Magyarországon elsőként alkalmazza ezt a nemzetközi elitversenyeken használt felületet. A komplexumhoz edzőpályák, bemelegítőterek és a Csepel-szigetre vezető Robinson híd is kapcsolódik, így egy hosszú távon is fenntartható sportinfrastruktúra jött létre.
A stadion azonban a világbajnokság után sem zárult be. Az ideiglenes felső lelátó helyén ma panorámás futókör, szabadtéri sportzónák és közösségi terek működnek.
A Stadionparkban játszóterek, fitneszpark, street workout eszközök, boulderfalak és skatepark kaptak helyet, míg a Duna-parton pihenőterek és sétányok várják a látogatókat. A stadion felső szintjén kialakított Panoráma Sportpark különleges élményt kínál: fedett, mégis szabadtéri sportolási lehetőséget Budapest egyik legkülönlegesebb dunai panorámájával.
A fejlesztés részeként jelentősen nőtt a zöldfelületek aránya is. Több mint ezer fa és mintegy tizennyolcezer cserje telepítésével egy korábbi barnamezős terület alakult át élő, közösségi városi térré.
2026 márciusától a létesítmény Zsivotzky Gyula olimpiai bajnok kalapácsvető nevét viseli. A stadion így nemcsak kortárs építészeti és mérnöki teljesítmény lett, hanem a magyar atlétika jövőjének és hagyományainak egyik új szimbóluma is.
A képek forrása: KÉSZ Csoport
