Mátyásföld villanegyede

A kertváros, amelyet megálmodtak

Ha valaki ma végigsétál a Pilóta utcán, könnyen olyan érzése támadhat, mintha kiszakadt volna Budapestből. Az árnyas platánok és vadgesztenyefák alatt álló villák, a tágas kertek és a csendes utcák inkább egy vidéki üdülőhely hangulatát idézik, mint egy nagyvárosét. Ez nem a véletlen műve.

Mátyásföld villanegyede a 19. század végén tudatos várostervezés eredményeként született meg. Megálmodói kifejezetten olyan nyaralótelepet akartak létrehozni, ahol a természet, az építészet és a közösségi élet egységet alkot. Olyan helyet képzeltek el, ahová a pesti polgárság a nyári hónapokra elvonulhat a város zaja elől, mégis könnyen elérheti a belvárost. Ennek a gondolatnak köszönhető, hogy Mátyásföld ma is Budapest egyik legkülönlegesebb kertvárosi öröksége. 

Érdekesség, hogy a Pilóta utca onnan kapta a nevét, hogy néhány perc sétára innen működött Budapest első állandó repülőtere, amely a 20. század elején a magyar polgári repülés egyik legfontosabb központja volt. A környék több utcája ma is a repülés úttörőinek állít emléket.

Bővebben

Amikor egy vadaskertből elegáns nyaralótelep lett

Mátyásföld története 1887-ben vett fordulatot, amikor Kunkel Imre vállalkozó felismerte, hogy a Cinkota melletti, erdős-vadas terület hamarosan felértékelődik. A készülő HÉV-vonal ugyanis lehetővé tette, hogy a belvárosból alig egy óra alatt elérhető legyen ez a csendes, egészséges levegőjű vidék.

A terület megvásárlása után létrejött a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete, amely nem csupán a telkek értékesítésével foglalkozott. Valójában egy teljes települést szervezett meg. Fásították az utcákat, vízvezetéket építettek, közvilágítást létesítettek, gondoskodtak a közterületek rendezéséről, és szigorú szabályokat alkottak arra is, hogyan lehet itt építkezni. Nem lehetett például kis telkeket kialakítani, az épületeknek minden esetben kertben kellett állniuk, és számos olyan tevékenységet – például ipari üzemek vagy zajos kereskedelmi vállalkozások működését – eleve kizártak, amely megzavarhatta volna a nyugodt környezetet.

A cél világos volt: olyan villatelep létrehozása, amely egyszerre elegáns, rendezett és egészséges. A terv sikeresnek bizonyult. Az első parcellák gyorsan elfogytak, ezért néhány éven belül újabb területeket is felosztottak. A századfordulóra Mátyásföld Budapest egyik legdivatosabb nyaralóhelyévé vált.

Az építészet, amely életformát tervezett

A Pilóta utcai villák szépsége nem csupán az egyes épületekben rejlik, hanem abban, ahogyan együtt alkotnak egységet. Nincs két teljesen egyforma villa. Az utcában egymás mellett állnak romantikus, eklektikus és szecessziós épületek, mégis harmonikus képet alkotnak. A magas tetők, tornyok, verandák, zárt erkélyek, díszes fa- és kőfaragások, valamint a gazdagon kialakított kertek mind azt a célt szolgálták, hogy a házak egyszerre legyenek reprezentatívak és otthonosak.

Mátyásföld arculatának kialakításában meghatározó szerepet játszott Paulheim József építőmester, akinek a nevéhez kötődik több mint ötven épület, köztük nyaralók, közösségi épületek, a későbbi Szent József-templom és más közintézmények is. Paulheim munkájának köszönhetően a villanegyed ma sem épületek gyűjteményének hat, hanem egységesen megkomponált kertvárosnak.

A nyaralótelep, ahol társasági élet is épült

Mátyásföldön nem csupán villák épültek. Az itt élők teljes életformát teremtettek maguknak. A nyári hónapokban bálokat rendeztek, teniszpályákon sportoltak, vendéglőkben találkoztak, a parkokban sétáltak, és a telep közösségi rendezvényei hamar a pesti társasági élet részévé váltak. A helyi emlékezet szerint különösen híresek voltak a Nagyszállóban és parkjában rendezett bálok, amelyekre a fővárosból is sokan érkeztek. A nyaralótelep ezzel nem egyszerűen lakóhely, hanem találkozási pont lett, ahol a polgári életforma egyik mintája alakult ki.

Azonban a két világháború, majd az államosítás és a szocializmus évei sok villa sorsát megváltoztatták. Több épületet több lakásra osztottak, új funkciókat kaptak, és sok helyen eltűntek az eredeti kertek vagy melléképületek. Mindezek ellenére a villanegyed alapvető szerkezete fennmaradt. Az utcák nyomvonala, a telkek mérete és az épületek jelentős része ma is őrzi azt a gondosan megtervezett kertvárosi világot, amely több mint százharminc éve született.

Mátyásföld ma

Ma a Pilóta utcai villanegyed Budapest egyik legértékesebb kertvárosi öröksége. Bár sok épületet felújítottak, mások még mindig várják régi fényük visszanyerését, az utcakép mégis meglepően egységes maradt. Aki ma végigsétál az árnyas fasorok között, nemcsak különleges villákat láthat, hanem egy olyan városrendezési elképzelés nyomait is, amely jóval megelőzte korát. Mátyásföldön már a 19. század végén felismerték, hogy az épületek önmagukban nem teremtenek élhető környezetet. Ahhoz tágas kertekre, fákkal szegélyezett utcákra, közösségi terekre és egységes szabályokra is szükség van. Talán éppen ezért maradt a Pilóta utcai villanegyed Budapest egyik legrejtettebb, mégis legkülönlegesebb építészeti kincse.

A képek forrása: Funzine, WeLoveBudapest